Random poems #2

Kinyílt az ajtó, benéztem.

Körbenéztem, megremegtem.
Semmi fény, sötét. Féltem,
vak démonok között éltem.

Régi csillárt feloltottam,
hatalmasat sóhajtottam.
Oly mélyen gondolkodtam,
hogy ott, egyhelyben maradtam.

Sokáig sötétben éltem,
Egyedül féltem, rettegtem,
mert senkit nem szerethettem.
Régen bezzeg megtehettem.

A rémeim vigasztalnak,
Majdnem hogy elzavarnak.
Simán halálba zavarnak,
de ugyanúgy bent maradnak.

Ugye szeretsz?
Vagy nem szeretsz?

Itt maradsz,
Itt bent ragadsz.

Pirosló arcom.
Ölelő karom.
Szerető szavad,
Éhező ajkad.

Elveszek ölelésedben,
mélyen megmaradsz szívemben.
Elsüllyedek e tengerben;
meleg, mély szeretetedben.

Jól megragadom két kezed,
könnyen feltárom nagy szíved,
felnyitom csillogó szemed:
Csak enyém a szereteted.